A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztálya 2011-ben ismét megbízta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet a családpolitikai pályázatok kiírásával és utólagos hatásvizsgálatával, melyek közül az egyik a gyermekes családok üdültetésére irányult.

A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a megvalósított pályázatok szakmai megvalósulása mennyire áll összhangban a pályázati kiírásban foglaltakkal, a szakmai elvárásokkal. Az elemzés során olyan kérdésekre kerestünk választ, mint például a pályázatokhoz kapcsolódó tevékenységek hogyan illeszkednek a hazai és nemzetközi családpolitikai irányelvekhez, de hatékonysági és méltányossági szempontokat is figyelembe vettünk. Vizsgáltuk továbbá, hogy a pályázók az elnyert összegekből milyen tevékenységeket valósítottak meg, s milyen eszközökkel, voltak-e partnereik, stb. A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy kiket ért el egy-egy projekt, milyen célcsoportok voltak, sikerült-e elérni a leghátrányosabb helyzetű csoportokat. A vizsgálat hasznosságát alátámasztja, hogy ennek révén fény derült nem csak a pályázatokkal kapcsolatos kvantitatív adatokra (beérkezett, támogatott, elutasított pályázatok száma, stb.), hanem kvalitatív, minőségi jellemzőkre is (hatásossági és hatékonysági szempontok, célok és eszközök, résztvevők, integrációs és környezetvédelmi szempontok, projekttechnikai és kommunikációs szempontok). A hatásvizsgálathoz a dokumentumelemzés módszerét használtuk fel, melyhez a szakmai beszámolók adták az alapot.

A célok és eszközök mentén elmondható, hogy a programok jellege, célja, illetve hatása összhangban álltak egymással, hiszen a legtöbbször felmerülő programjelleg a játék, pihenés, kikapcsolódás volt, s tudjuk, hogy az együtt töltött, minőségi idő szükséges a családok nyugodt légköréhez, a produktív problémamegoldáshoz. Az ilyen jellegű programok erősítették a családi kohéziót, s nagy arányban fejlesztették a társas, társadalmi készségeket, melyeknek egyik alapja a hatékony együttműködés, amihez pedig elengedhetetlen a problémamegoldó képesség. A célcsoport tekintetében a nagycsaládosok voltak leginkább jelen a projektekben, a 76-ból 65-ben ők voltak a támogatás haszonélvezői. Az integrációs és környezetvédelmi szempontok kapcsán kiemelendő, hogy a projektek pozitív hatást gyakoroltak a családi kohézióra, összetartásra. Szolgálták a családi és szülői szerepek elsajátítást és a családközpontúság szellemére építették programjaikat. A projekttechnikai és kommunikációs szempontok tekintetében kiderült, hogy a legkedveltebb térségek, melyekbe az üdüléseket szervezték az Észak-magyarországi, a Közép-dunántúli, és a Közép-magyarországi régiók voltak, s a projektekben leginkább verbális módon, szóban, telefonon vagy értekezleten történt a kommunikáció.