BÚCSÚZUNK

Dr. POLÓNYI ERZSÉBET főorvosasszonytól

Született: Tordán, 1924.05.02.

Orvosi diplomáját Romániában szerezte 1948-ban. Gyermekorvosként a Marosvásárhelyi Gyermekklinikán, majd 1951-től Kolozsváron bölcsődeorvosként tevékenykedett. 1955-ben áttelepült Magyarországra. Munkálkodott a Budapest, V. kerület Anya és Csecsemővédelmi Intézetben, és 1959-től a Budapest X. kerület, Üllői út 126-130. sz. alatti új lakótelepi 80 férőhelyes bölcsőde orvosa volt.

1970. szeptember 1-től 1990. szeptember 30-ig, 20 éven át, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete főigazgató főorvosa volt.

Jelentős szerepe volt a bölcsődei hálózat szakmai munkájának megalapításában. Vezetésével kidolgozták a bölcsődei szakmai munka elveit és módszereit. Bevezették a felmenőrendszert, majd a saját gondozónőrendszert. Személy szerint is közvetlenül segítette az ország bölcsődéinek munkáját területi látogatásai során. Sokat tett a Megyei Módszertani Bölcsődék kialakításáért és segítette, hogy ezek az intézmények átvegyék a területi munka irányítását. Munkatársaival támogatta, hogy a bölcsőde épületek, azok berendezése, és felszerelése mindinkább megfeleljen a korosztály igényeinek. Irányítása alatt 1975-től a fokozatos beszoktatást, majd ezt követően a szülőkkel történő beszoktatást vezették be a bölcsődékbe. Kidolgozták a másodfokú szakosító, szakgondozónői képzés tematikáját és tanrendjét, amelynek alapján 1978-ban megkezdődött a képzés. Tananyagok, jegyzetek kidolgozásával, szerkesztésével is segítette a minőségi szakemberképzést. 1984-85-ben a speciális szükségletű gyermekek rehabilitációs célú elhelyezésére javaslatot dolgozott ki, s 1986-ban több bölcsőde speciális csoportokat indított. Kezdeményezte és támogatta a kisgyermeknevelés-gondozás területén folyó kutatásokat, a módszertani elképzelések kutatási eredményekre építkezését, a külföldi szakmai kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi kutatásokban, együttműködésekben való részvételt.

A bölcsődékben folyó szakmai munka ma is a Főorvos asszony elképzeléseit tükrözi, természetesen az új elvárásoknak, kihívásoknak, tudományos kutatási eredményeknek megfelelően. Egész életében azon munkálkodott, hogy a gyermekek egészséges fejlődése, gondozása, nevelése intézményes keretek között optimálisan biztosítható legyen.

Házi gyermekorvosként sok gyermek fejlődését kísérte figyelemmel, akik közül sokan féltő gondoskodással segítették Őt időskorában.

Szakmai tanácsaival szívesen segítette a hozzáfordulókat. Élmény volt tőle hallani a szakmáról, beszélgetni az új elképzelésekről. Utolsó percig figyelemmel kísérte a szakma változását, fejlődését. Nagyon örült a Bölcsődei Múzeum létrehozásának. Szakmai beszélgetéseivel segítette beindítását. Szakmai hagyatékát a Bölcsődei Múzeumnak adományozta.

2013. május 2-án töltötte be 89. életévét. Sajnos a betegség legyőzte és 2013. augusztus 4-én elhunyt.

Országosan ismert, elismert szakembere volt a hazai bölcsődei ellátásnak.
Állami kitüntetései:
-    1977: Az egészségügy kiváló dolgozója
-    1980: Munka Érdemrend ezüst fokozata
-    2002: Pro caritate
-    2005: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

A bölcsődei szakma nagy egyénisége, elévülhetetlen érdemeket szerzett a bölcsődei hálózat fejlesztésében, a módszertani intézmények kialakításában, a gondozónők elméleti és gyakorlati képzésében.

Sok közös élményt tudhatunk magunkénak. Főorvos asszony embersége és szigora ma már felejthetetlen legenda számunkra. Sokat követelt tőlünk, de nem csak a szakembert, hanem az embert is látta bennünk. Saját problémáinkkal is bizalommal fordulhattunk Hozzá, mindig számíthattunk tapintatos segítségére. Mi tanítványai és munkatársai a bölcsődei hálózat iránt érzett elkötelezettségét, szeretetét, tiszteletét, az Ő emlékét megőrizzük és tovább adjuk a fiatal kisgyermeknevelőknek.

Bölcsődei Szakemberek