Az NCSSZI szakmai véleménye a 2011-ben teljesített továbbképzési kötelezettség anyagi elismeréséről

A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló, 2011. december 10-én hatályba lépett 2011. évi CLXVI. törvény 84. § 7. pontja – a 82. § (1) pontja szerint 2012. január elsejével – hatályon kívül helyezte a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctv.) 92/D. § (2) bekezdését, mely szerint a továbbképzést sikeresen befejező, személyes gondoskodást végző személyt anyagi elismerésben kell részesíteni és teljesítményét a továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumok bemutatását követő év első negyedévében legalább egyhavi illetményével megegyező összeggel kell „honorálni”.

Mindezek mellett a Magyarország 2012. évi központi költségvetésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (Költségvetési törvény) 8. számú melléklet II. pont 2. alpontjából kikerült az a lehetőség, mely szerint a települési önkormányzat a normatív, kötött felhasználású támogatásból a szociális továbbképzésre és szakvizsga támogatására kapott összeget a továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személy Szoctv. 92/D. § (2) bekezdése szerinti anyagi elismerésére is felhasználhatja.

Mivel sem átmeneti rendelkezésben, sem a Költségvetési törvény 8. számú mellékletében nem szerepel kivétel a 2011-ben továbbképzési kötelezettségnek eleget tett személyekre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy ezen személyek a kötelezettségüket teljesítették, és a teljesítéskor hatályos jogszabály szerint őket megillette az anyagi elismerés (csak a kifizetés jogszabály szerint a következő év első negyedévére csúszik át), így azt részükre ki kell fizetni. Ennek fedezetére azonban - a Költségvetési törvény fentebb hivatkozott rendelkezései miatt - a 2012. évi szociális továbbképzésre és szakvizsga támogatására szolgáló normatív támogatás nem használható fel.

Tájékoztatásul az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott különféle informális jogértelmezések nem tekintendők hivatalosnak, jogszabály értelmezését tartalmazó jogi iránymutatást elvi állásfoglalás formájában az Országgyűlés és a Kormány jogosult kiadni. A szakmai vélemény a fenti AB határozat értelmében jogi hatás kiváltására nem alkalmas, kötelező erővel nem bír.