A kutatás célja:
A jelen kutatás épít az 1999 őszén elindult átfogó ifjúságkutatási program eddig megvalósult elemeire. Ennek meghatározó része volt az Ifjúság 2000 kutatás, mely a megkérdezett fiatalok nagy mintájának és a vizsgált témakörök széles skálájának köszönhetően alapos és sokoldalú képet ad a 15-29 éves korosztály helyzetéről és elképzeléseiről. Az átfogó program másik fontos eleme volt egy az 1999-es ifjúsági szervezetek körében végzett kutatás, mely többek között az alapvető szervezeti jellemzőiket, a szervezetek kapcsolatrendszerét, és működésüket vizsgálta.
A kutatásnak kettős célja van. Egyrészt minél teljesebb körben számba venni a roma ifjúsági szervezeteket, egy adatbázisba rendezve azokat. Másrészt szervezetszociológiai -pszichológiai kiindulópontból elemezni e szervezeteket, leírva működési jellemzőiket, tagságukat, szervezeti kultúrájukat és szervezeti kapcsolataikat. A szervezet működésében külön figyelmet fordítunk a vezetők személyiségére, személyes élettörténetükre, céljaikra, vezetői eszközeikre. A kutatás eredményeként egy adatbázist hozunk létre, mely a lehető legteljesebb körben tartalmazza a különböző roma ifjúsági szervezeteket, ezek alapvető adatait. Ez az adatbázis a nagy valószínűséggel hasznosítható lesz a szférában az intézményi együttműködésben és a közigazgatásban is. A társadalomtudományi kutatás során elemezhetővé válnak a cigány ifjúsági szervezetek sajátosságai, a kisebbségi létből eredők éppen úgy, mint az ifjúsági korosztályt jellemzők. Ezek az eredmények segíthetik a szervezetek jelentőségének pontosabb megismerését, hozzájárulhatnak a szervezetekkel kapcsolatos döntések megalapozásához.

A kutatás módszertana:
A kutatás két szakaszból áll: I. kvalitatív (mélyinterjús) kutatási szakasz, mely 2002-ben lezárult; illetve II. kvantitatív (kérdőíves) kutatási szakasz, amely befejezése 2004 januárjában várható.

Az I. kvalitatív kutatási szakasz (2001-2002. év)
2002-ben lezárult a roma ifjúsági szervezetekkel készített kvalitatív kutatási szakasza, amelyben összesen 18 roma ifjúsági szervezet vezetőjével készült interjú. A célcsoport definiálása az ifjúsági szervezetek korábbi általános felméréséhez hasonlóan, komoly nehézségekbe ütközött a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján. Erre a problémára azt a megoldást választottuk, hogy maguk megkeresett szervezeteket kérdeztük meg egy telefonos szűrőkérdéssel, hogy fő tevékenységükben roma és ifjúsági szervezetek-e. Ezen önbesorolások alapján tekintettünk egy szervezetet a kutatás célcsoportjába tartozónak. Az interjúk, az ISM felkérésére végzett 1999-es ifjúsági szervezetkutatás eredményeiből kiindulva, az alábbi kérdésköröket tartalmazták:
a)    Szervezet tevékenysége, programjai, céljaik, sikereik, kudarcaik (mitől ifjúsági?).
b)    A szervezet létrejötte, megalakulása, terveik.
c)    Szervezeti működés, szabályok, vezetőség, döntések.
d)    Tagság, létszáma, aktivitása, kommunikáció, személyes kapcsolatok.
e)    Szervezeti gazdálkodás, bevételek, kiadások, pályázatok.
f)    Kapcsolat más szervezetekkel, nyilvános fórumok használata.
g)    Vezető bemutatkozik, hány éves, tanulmányai, mivel foglalkozott, származása, megválasztása.
A roma szervezetek sajátos problémái mellett, hangsúlyt fektettünk a szervezet belső légkörének, kultúrájának és a vezető személyének megismerésére az interjúk során.

A II. kvantitatív kutatási szakasz (2003. év) egyes fázisai

A korábbi eredmények számbavétele
A 2002. első felében megakadt kutatás korábbi szálainak felvétele, az adatbázisok aktualizálása, a kvalitatív kutatási eredményekből hasznosítható adatok, következtetések összefoglalását végeztük el.

Adatbázis a roma ifjúsági szervezetekről
A kutatás során folytattuk a már meglévő adatbázisunk feltöltését, mely a cigány ifjúsági szervezeteket tartalmazza. Ez az adatbázis végleges állapotát a kutatás végén nyeri el, minden egyes kutatási fázisban folyamatosan bővül. Kiindulásaként a korábbi ifjúsági szervezetkutatás aktualizált címlistája szolgált, mely a KSH statisztikai nyilvántartása alapján készült. Az adatbázis kiinduló állapotában szolgált a feltáró kvalitatív kutatási szakasz mintavételi bázisául, bővített formájában a leíró kvantitatív fázis mintavételét alapozza meg.

Kérdőíves vizsgálat szervezetek körében (lehető legszélesebb körben)
A korábbi ifjúsági szervezetkutatásban használt kérdőív szolgál a jelen kutatás leíró, kvantitatív fázisának alapjául. Ez kerül kiegészítésre, pontosításra a helyzetképekben megfogalmazott szempontok és a feltáró kvalitatív kutatási fázis tapasztalatai alapján. A vizsgálati témakörök bővültek a roma fiatalok életét jellemző sajátosságokkal. A kérdőíves adatgyűjtés személyes kérdezéssel zajlott. Ebben a fázisban is igyekszünk bővíteni a szervezetről meglévő adatbázisunkat.

Összefoglaló zárótanulmány elkészítése
A kutatás egy összefoglaló tanulmány elkészítésével zárul, mely tartalmazza a kutatás legfontosabb eredményeit, kitér az egyes kutatási fázisok tapasztalataira, és magában foglalja az első eredmények szakmai vitájának legfontosabb következtetéseit is.

A kutatás eredményei:

• Szakértői előtanulmányok.
• A Roma Ifjúsági Szervezetkutatás kvalitatív fázisának zárótanulmánya.
• A roma ifjúsági szervezetek legfontosabb adatait tartalmazó adatbázis.
• Kérdőív.
• A kérdőíves felmérés eredményeiből készített gyorsjelentés.
• A kutatás első eredményeinek széles körű bemutatására nyílt lehetőség a GYISM által 2003 decemberében megrendezett Roma gyermekek és fiatalok az ezredfordulón című konferenciáján.

A kutatás ütemezése:
Az interjúk 2002 januárjában készültek.
A telefonos szűrés eredményeként, az adatbázis 2003. szeptember 30-ra készült el.
A kérdőív 2003. október 31-ig készült el, a kérdőíves vizsgálat, az adatgyűjtés és adatrögzítés 2003. november 3 –23 zajlott le.
A kérdőíves felmérés eredményeiből a Gyorsjelentés 2003. december 31-ig készült el.
A kutatás kvalitatív fázisának zárótanulmánya.2004 tavaszán készült el.
A kutatás lezárult.

A kutatás megrendelője és finanszírozója:
(Gyermek-,) Ifjúsági(-,) és Sportminisztérium

A kutatásban résztvevő partnereink:
Az 1999-es ifjúsági szervezetkutatást Fábri István végezte.
Szakértői előtanulmányokat Várnagy Péter és Járóka Lívia készítették.
Az interjúk Bartók András, Korponay Bereniké, Gondos Gábor, Horváth József, Matrocián Tünde, Oláh Anita, Szentesi Balázs közreműködésével készültek el.
A telefonos szűrést Balogh Attiláné végezte.
A kérdőíves adatfelvételt és rögzítést a Mimikri Bt. végezte.