A kutatás célja:
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy, az ifjúsági korosztály helyzetét feltáró, átfogó társadalomtudományos vizsgálatot hívott életre Ifjúság2004 néven. A 2004. évi adatfelvétel szerves folytatása a 2000-ben széleskörű kormányzati összefogás eredményeként megvalósult Ifjúság2000 című, 8000 fiatal megkérdezésével lefolytatott, reprezentatív szociológiai ifjúsági vizsgálatnak.
A 2000. évi vizsgálat óta a magyar ifjúsági társadalomban számos rendszerszintű folyamat erősödött fel (diplomás munkanélküliség, szakmák presztízsének átalakulása, szakmunkásképzés kiüresedése, társadalmi egyenlőtlenségek meggyökerezése, többes identitások felszínre kerülése, stb.), melyek indokolttá tették a 2004. évi adatfelvételt. Ezen társadalmi problémák vizsgálatára olyan kutatást tervezett a Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda, amely a(z)

1. társadalmi mobilitás
   a család kulturális tőkéje, a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása;
2. iskolai életút
   iskolai végzettség, jelenlegi iskolai helyzet, továbbtanulási tervek;
3. egzisztenciális helyzet
   tartós fogyasztási eszközök, jövedelem, gazdálkodás;
4. családi helyzet
   az együttélés típusai, párkapcsolatok, elköltözés;
5. munkaerő-piaci jellemzők
   első munkába állás, jelenlegi és korábbi munkahelyek, munkavállalási tervek;
6. társadalmi közérzet, közéleti attitűdök*
   társadalmi problémák, intézmények megítélése, politikához való viszony és attitűdök, szervezeti aktivitás;
7. értékrend*
   általános értékrend, a szülői értékrendhez való viszony;
8. vallásosság
   vallásosság, felekezeti hovatartozás;
9. kulturális fogyasztás*
   szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások;
10. egészség, életmód, szexualitás*
    egészségi állapot, életmód jellemzői, szexuális szokások, fogamzásgátlás, dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás;
11. fogyatékosság**
    a fogyatékosok megítélése, társadalmi elfogadottsága;
12. sporthoz való viszony*
    sportolási szokások, sportágak elismertsége, nézettsége;
13. informatikai ismeretek*
    informatikai ismeretek, számítógép-használati szokások

tématerületek köré csoportosította részletes kérdéseit. Mivel a kutatás tervezésénél az egyik fő szempont volt a korábbi eredményekkel való összehasonlíthatóság, így lehetőség nyílik arra, hogy a kinyert adatokat a kutatók összehasonlítsák a 2000. évi eredményekkel mind országos, mind regionális szinten, tehát az „ifjúsági társadalomban” bekövetkező változások nyomon követhetővé válnak.

A kutatás célkitűzései:

• a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk;
• hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén, összehasonlító adatokkal rendelkezzünk mind a korábbi magyarországi kutatások, mind az Európai Unió vonatkozásában;
• Magyarország polgárai, döntéshozói, szervezetei, kutatóműhelyei számára összehasonlító adatokkal szolgáljunk;
• mind módszertani (empirikus szociológia), mind tartalmi (vizsgált dimenziók) szempontból lehetőséget adjunk a későbbi összehasonlításokra, illetve a helyi, megyei, regionális kutatásokra, gyakorlati használatban való alkalmazásokra (pl.: ifjúsági koncepciók kidolgozására).

A kutatás módszertana:
A vizsgálat 8000 fiatal kérdőíves megkérdezésével zajlott, az adatfelvétel 2004 októberében fejeződött be. A mintába a magyar 15-29 éves korosztályba tartozó fiatalok kerülnek kiválasztásra egy speciális mintavételi eljárás révén. A kérdőíveket a Szonda Ipsos kérdezőbiztosai a fiatalok otthonában vették fel. A mintában (8000 fő) a korra, nemre, település típusra, régióra és a megyére vetített tulajdonságok megoszlása megegyezik a 15-29 éves magyar fiatalok ugyanezen tulajdonságok szerinti megoszlásával. Így feltehető, hogy a minta más tulajdonságok tekintetében is képviseli az alapsokaságot, tehát az elemzésével nyert megállapítások (leírások és magyarázatok) általánosíthatóak a magyarországi 15-29 éves korosztály egészére nézve. 8000 fő kérdőíves megkérdezése igen nagy elemszámnak tekinthető a magyarországi átfogó szociológiai vizsgálatok gyakorlatában, ez az elemszám lehetővé teszi, hogy viszonylag kis hibahatár mellett vonjunk le következtetéseket a teljes ifjúsági korcsoportra vonatkozóan. A minta elkészítéséhez szükséges címlista keretet a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Iroda bocsátotta az Ifjúságkutatási Iroda rendelkezésére.

A kutatás eredményei:

• Kérdőív
• A kutatás gyorsjelentése (könyv formájú kiadvány)
  Bauer Béla Szabó Andrea szerk. (2005) Ifjúság2004 Gyorsjelentés. Budapest, Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda

A kutatás ütemezése:
Minta kialakítása: 2004. május 20.
Kérdőív elkészítése: 2004. június 30.
Kérdőív kipróbálása: 2004. augusztus 15.
Az adatfelvétel kezdete: 2004. augusztus 23.
Az adatfelvétel befejezése: 2004. október 30.
Adatrögzítés és alapfájl: 2004. november 7.
Gyorsjelentés: 2005. április 25.
Kutatási záró beszámoló, tanulmánykötet: várhatóan 2005. december 30.
 
A kutatás megrendelője és finanszírozója:
Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium
Miniszterelnöki Hivatal

A kutatásban résztvevő partnereink:
ENETEN Kft;
Felsőoktatási Kutatóintézet – Professzorok Háza;
Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK);
MTA Politikatudományi Intézet;
MTA Szociológiai Intézet;
Századvég Politikai Elemzések Központja,
Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet.

Az Ifjúság2004 projekt vezető kutatói:
Bauer Béla szociológus, a kutatás vezetője
Gábor Kálmán szociológus
Gazsó Ferenc szociológus
Laki László szociológus
Máder Miklós Péter szociológus
Molnár Zsuzsanna szociológus
Nemeskéri István matematikus
Pillók Péter szociológus
Szabó Andrea szociológus

Közreműködő kutatók:
Kéki Nóra szociológus
Kiss Paszkál szociálpszichológus
Molnár Szilárd szociológus
Nagy Ádám mérnök
Rosta Gergely szociológus
Tibori Tímea szociológus
Vándor Andrea szociológus
Závecz Tibor szociológus
Z. Karvalics László történész

___________________________
* Részben 4000-es minta.
** 4000-es minta.