„Kérdések és válaszok”, avagy szegénység és foglalkoztatás

című szakmai konferencia

- emlékeztető -

A konferencia időpontja: 2010. szeptember 29.
A konferencia helyszíne: Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet

Moderátor: Ghyczy Gellért

A Kérdések és válaszok, avagy szegénység és foglakoztatás című konferencia volt a negyedik alkalma annak a programsorozatnak, amit a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének keretén belül rendez a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet.

1. Átmeneti kabát - átmeneti foglalkoztatás, köztes gazdaság
Előadó: Kulinyi Márton, Budapest Esély Nonprofit Kft.

A Budapest Esély Nonprofit Kft. Munkapocs nevű programja a szociális szakemberek felkészítésével kívánja elősegíteni a munkaerőpiac és az álláskereső emberek közötti létezőbb, élőbb kapcsolatot. Ez különösen fontos az utolsó néhány évben, mivel egyre erőteljesebbé vált az az elvárás, hogy a szociális szakma a munkahely felé terelje az ügyfeleit. Az a tevékenység, melynek során a munkaerőpiactól távol lévő embereket segítik vissza a munka világába, sokkal árnyaltabb, mint ahogy ezt bármely Magyarországon futó európai uniós program, vagy akár az Út a munkához program sugallja.

Az átmeneteket mindenképpen érdemes végiggondolni a munkaerőpiacra történő integrálás során. A politikának feladata egy olyan rendszer kiépítése, amelyben megéri dolgozni és megéri foglalkoztatni (szervezési, munkaszervezési kedvezmények biztosítása, állami támogatási formák). A szociális szakember feladata, hogy a munkaerőpiactól távol lévő, korlátozottan versenyképes embereket fokozatosan vezesse be a munkaerőpiac alsóbb, majd egyre felsőbb szintjeire, szem előtt tartva mind a munkaerő piaci sajátosságokat, mind az egyes ember személyes útját. Ehhez, valamint a munkakeresés támogatásához speciális szaktudásra van szükség (Munkapocs tréning!). Fontos megvizsgálni, hogy mit mérlegel a potenciális munkavállaló, aki a munkaerőpiacon nincs versenyhelyzetben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá a keresleti oldalt sem. Egyrészről a munkáltató akkor fogja felvenni a potenciális munkavállalót, ha az a munkateljesítmény, amit vár, teljesül. Másrészről a munkaerőpiactól távol lévők piaci versenyhelyzetbe hozását egyértelműen nehezítő tényező az az egész Európában megfigyelhető általános tendencia, hogy a szakképzetlenek szorulnak ki a munkaerőpiacról. A fenti problémákra részben megoldást jelenthet az atipikus munkaviszonyok (határozott-, részmunkaidős, osztott munkaidős foglalkoztatás, kölcsönzött munkaerő, napszámos, időszakos, szívességi, megelőlegezett, valamint családi besegítő munkák) létesítése.

2. Foglalkoztathatóság és szociális földprogram
Előadó: Nagyné Varga Ilona, ESÉLY Közalapítvány Regionális Forrásközpont

A földprogram tizenhét éves múltra visszatekintő, sok szektorhoz kapcsolódó, sokféle funkciót felvállaló (önellátás, piacra termelés) és az identitását folyamatosan kereső program, miközben működik, és minden évben 150 és 190 településen folytatódik a mindenkori szociális minisztérium támogatásával. A program sokszínűségéből adódóan nagyon sokféle reakciót vált ki. Egyszerűen azonban úgy lehet fogalmazni, hogy a szociális földprogram egyfajta szociális ellátás mezőgazdasági tevékenységre alapozva, amelynek célja elsősorban a vidéki térségekben élő, a kirekesztődéssel sújtott, illetve a leginkább veszélyeztetett családok integrációjának elősegítése. A programban résztvevők háztartásgazdasági tevékenységet folytatnak. Fontos célként jelenik a meg a munkavégző tevékenység szinten tartása és megerősítése, valamint az egyéb szociális ellátások hatékonyságának növelése.

A programhoz önkormányzatok vagy önkormányzatok által alapított nonprofit szervezetek kaphatnak támogatást, amelyhez évente egyszerűsített pályázati eljárás keretében lehet hozzájutni. A támogatások legjelentősebb hányada az észak-magyarországi és az észak-alföldi régióba kerül. Helyben döntenek arról, hogy milyen termelési tevékenységhez biztosítanak feltételeket a helyi sajátosságok, hagyományok, tradíciók figyelembevételével, és helyben szabályozzák, hogy milyen kritériumok alapján határozzák meg a támogatott családok körét. Ugyanakkor, amit a minisztérium elvár, a személyre szabottság és a differenciáltság szempontjainak megvalósítása. Ehhez kell egy karizmatikus, a falu lakóiért felelősséget vállaló vezető.

Nagyon sok nehézséggel jár ennek a programnak a működtetése (visszaesés majd újabb lendület, kudarcok, amelyek a feszültséget növelik, bizonyos települések érdektelensége stb.) Ugyanakkor a programot tartósan működtető településvezetők és a programban részt vevő családok, érintettek között konszenzus van abban a tekintetben, hogy mit látnak eredménynek. Ezek pedig a következők: az aktivitás megtartása, a motiváció erősítése, a jobb önértékelés, a képzettségi szint növelése, a munkaerőpiacra való visszajutás esélyének növelése és az önálló megélhetés biztosabbá válása. Tehát a földprogram nemcsak csodaszer, de nagyon fontos út, módszer és lehetőség arra, hogy a kilátástalanságból kivezető úthoz eljuthassanak az egyes települések.

3. Amikor a segítségre szoruló segíteni kezd
Előadó: Durkó Albert, Országos Cigánymisszó

Mottó „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is azt cselekedjétek velük.”

A gondolkozásváltozás az elsődleges feladata mind a többségi társadalomnak, mind a hátrányos helyzetű embereknek, köztük a cigányságnak. A gettó ugyanis nem a külső falakat jelenti, a gettó a fejekben van. A cigánymisszió küldetése, hogy reményt adjon azoknak az embereknek, akik már a reménységüket is elvesztették társadalmi, gazdasági, szociális, etikai vagy egyéb helyzetük és adottságuk miatt. Nagyon fontos elfogadni, segíteni és szeretni. Valakit felemelni csak úgy lehet, hogyha odamegyek hozzá, és szeretem.

A cigánymisszió tevékenységi köre igen széles: a gyülekezetplántálás, amely több mint tízezer embert érint, jelentős változásokat hoz mind az egyes ember, mind az érintett település életében (ld. Kótaj).  Az oktatásban célként megjelenik a nyolc osztály elvégzése, de szakmát adó képzések, továbbképzések, OKJ-s képzések is szerepelnek. A hálózatok, együttműködések létrehozása, fenntartása kapcsán összefogja, tanácskozással, szakmai háttérrel segíti a különböző egyházak cigánymissziós szervezeteit, közösségfejlesztést végez, rendezvényeket szervez, kultúrát ápol Magyarországon, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területein. Szociális szolgáltatásai közé tartozik a házi segítségnyújtás, étkeztetés, támogató szolgálat, pszichiátriai gondozó működtetése. Továbbá egy olyan csatornaként funkcionál, ami összeköti a gondozottjait a családsegítő szolgálattal, az önkormányzattal, más szociális ellátásokkal. A segítő szolgálatot két és fél évvel ezelőtt azért hozták létre, mert munkájuk során megtapasztalták, hogy a cigányokhoz általában nem jutnak el sem a szociális szolgáltatások, sem a megfelelő információk. Tizenhat telephelyen működik szociális ellátásuk, 168 településen vannak jelen, közel ötezer ellátottjuk van napi szinten. Nem az egész országot fedik le: a nyugat-dunántúli területen lényegesen kevesebben vannak, az északi régiókban sokkal erőteljesebb a jelenlét. Nemcsak cigányok ellátásával foglalkoznak, mert magyar részről is érkeznek igények. Rendkívül fontos eredménynek tekinthető, hogy a munka nélküli, tartós álláskereső, szegénységi küszöb alatt élő emberek számára nemcsak a szociális szolgáltatások igénybevételét teszik lehetővé, hanem – megfelelő OKJ-s képzettséget adva nekik – a rendszerbe munkavállalóként is bekapcsolódhatnak. Jelenleg négyszáz munkavállalójuk van, ebből 95% álláskereső volt, 8% megváltozott munkaképességű személy.

4. „Munkát ad a város” – kedvezményes munkaerő-kölcsönzés Zalaegerszegen
Előadó: Aladi Gusztáv, Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft.

A Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft. Zalaegerszegen saját kezdeményezésre hozta létre a „Munkát ad a város” elnevezésű, kedvezményes munkaerő-kölcsönzésre irányuló programját, amely foglalkoztatást ösztönző, munkanélküliség ellen küzdő példává nőtte ki magát.

Az önkormányzati tulajdonú intézmény kht.-ként alakult 1999-ben. Az alapítói cél az volt, hogy egy kompenzált szervezetet hozzon létre a közfoglalkoztatás városi szintű szervezésére, amely a későbbiek folyamán régiós szintre bővült. Munkaerő-kölcsönzéssel a cég 2006-ban kezdett el foglalkozni Zalaegerszegen, amelynek célja az akkoriban ugrásszerűen megnövekvő munkanélküliség csökkentése volt. Évente 70-90 embert tudnak kölcsönözni. Minimum négy hónapra, maximum tizenkét hónapra adnak támogatást. Mindig közösen állapítják meg a bért, amit a vállalkozón keresztül adnak. A vállalkozó a megelőlegezett munkabér 60%-át fizeti vissza a cégnek. A szolgáltatás teljesen ingyenes. A program keretében azok a kezdő kisvállalkozások vagy középvállalkozások, amelyek bővíteni szeretnék a szolgáltatásaikat, termékeiket, egy zalaegerszegi munkanélkülit kölcsönözhetnek ki. A kölcsönzött munkaerő legnagyobb számban szakmunkás, illetve szakiskolai végzettséggel rendelkezik.

Bár az önkormányzat jelentős összeget szán a támogatásra, ez a „befektetés” minden bizonnyal megtérül. A támogatott időszak alatt a dolgozó nem kér segélyt, az adóját befizeti, hiszen a foglalkoztatás legális, ugyanakkor mindenki erkölcsileg is nyer rajta. Jó módszer a gazdaság fellendítésére is, a foglalkoztatás fehérítésére. A többéves mérések alapján a kölcsönzött munkaerő körülbelül 10%-ának a munkaviszonya a támogatási időszak megszűnését követően is fennáll (a közfoglalkoztatás területén ez az arány mindössze 2-3%). Ez jelentős foglalkoztatást ösztönző eredménynek tekinthető.