A projekt bemutatása:
A projekt kiemelt indokoltsága, hogy az OGY 88/2009. (X. 29) határozatában fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, amely tizenöt éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami koordinációt igénylő feladatokat.
A 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat „a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról” hosszú távú célokat fogalmaz meg a lakosság, kiemelten az ifjúsági korosztályra irányuló prevenció terén. Mindkét dokumentum a széles körű ágazati, stratégiai együttműködés, intézményi és szervezeti fejlesztést, módszertani keretek meghatározásának szükségességét hangsúlyozza, követve az Európai Unió a területet érintő ajánlásait, iránymutatását. Ezen feladatok teljesítése érdekében szükséges, hogy ágazatokon átívelő ifjúságpolitikai együttműködési keret kialakítását célzó, komplex ifjúságfejlesztési tevékenység megvalósítását előkészítő kutatások, szakmai-módszertani felmérések készüljenek. A 106/2009 (XII. 21.) Országgyűlési Határozat nagy jelentőséget tulajdonít a különböző, elsősorban iskolai egészségfejlesztési és univerzális drogmegelőzési tevékenység szakmai megalapozásának, és az ehhez a tevékenységekhez fűződő minőségbiztosítási követelményrendszer kialakításának. E stratégiai elvárások teljesítése az egészségmagatartás legkülönbözőbb összefüggéseinek és háttérváltozóinak lehető legmélyebb szintű ismeretét igényli.
A TÁMOP projektek keretében számos konstrukció szolgálja a fent említett dokumentumokban meghatározott célok megvalósítását. Ahhoz, hogy a korosztály életminőségét és a velük foglalkozó intézményrendszer fejlesztését célzó források és intézkedések tervezése megalapozott és hatékony lehessen, elengedhetetlen, hogy országos szinten összesítésre kerüljenek azok az információk, tapasztalatok, amelyek számszerűsítik a korábbi TÁMOP projektek keretében támogatott programok, szolgáltatások hatékonyságát, fenntarthatóságát, illetve az ezen szolgáltatások által lefedetlen területeket. A fejlesztéspolitikában érintett szereplők és döntéshozók, az ifjúságpolitika szereplői, illetve a fiatalok élethelyzetére hatással lévő kapcsolódó szakterületek, ágazatok szakemberei csak szűk körben ismerik egymás ágazatának, szakterületének céljait, eszközeit, módszereit, tevékenységeit, szolgáltatásait. A hazai ifjúságpolitika intézményi struktúrája, az ifjúsági korosztály sajátos problémáira reagáló szolgáltatások térben, időben és ágazatilag szilánkosak, fragmentáltak. Nem áll rendelkezésre olyan teljes körű, integrált ifjúsági szolgáltatási térkép, amely a fiatalok számára elérhető és hozzáférhető szolgáltatásokat tartalmazná, ezért ennek kialakítása is szerepel a projekt céljai között.

A projekt célja, fő tevékenységei:

• Korábbi, integrált ifjúságpolitikai területet érintő TÁMOP konstrukciók (programok, szolgáltatások és fejlesztések) hatékonyságának, fenntarthatóságának vizsgálata.
• A 2014-2020-as tervezési időszak univerzális drogmegelőzési fejlesztéspolitikai irányaira vonatkozó nagymintás kutatás.

A Komplex, integrált szemléletű ifjúságpolitikai fejlesztések szakmai módszertani megalapozása projekt keretében az ifjúságügyi konstrukciókat vizsgáló, és a drogprevenciós alprojekt munkálatai folynak.
A projekt hosszú távú célja a fejlesztéspolitika eszközrendszerén keresztül az integrált, ágazatokon átívelő ifjúságpolitikai szemlélet kialakítása, rögzítése. Közvetlen célja a fejlesztéspolitikai tervezés és döntéshozatal komplexitásának növelése, a 2014-2020-as tervezési időszak fejlesztéspolitikai irányának megalapozása érdekében szakmai-módszertani útmutatók, segédletek, szolgáltatási térkép, indikátorfejlesztés, elemzések és értékelések megvalósítása, valamint a drogprevenciós és egészségfejlesztési programok hatékonyságának növeléséhez, a források felhasználásának célzottabbá válásához.

Ifjúságügyi konstrukciókat vizsgáló projekt szakmai tartalma:
A TÁMOP-os kiírások tartalmi és adatelemzése, visszacsatolás a fejlesztéspolitikai döntéshozók felé. Ajánlás készítése a szinergiák kihasználása érdekében.
A TÁMOP keretében támogatott projektek megvalósulásának elemzésére specifikus vizsgálati szempontrendszer és vizsgálati eljárásrend kidolgozása, a vizsgálatok lefolytatása, összegző jelentés készítése.
Hatásvizsgálat (területi fókusszal), melynek célja elsődlegesen annak elemzése, hogy az egyes földrajzi területeken a különböző, a fiatalokat közvetlen vagy közvetett célcsoportként megcélzó megvalósult fejlesztések és programok hatékonyságát és fenntarthatóságát hogyan befolyásolta az ágazatközi együttműködés (integrált, komplex tényező) megléte, mélysége.
A szakterületi- és ágazatközi együttműködésében megvalósuló projektek komplex cél- és hatásmechanizmusait mérő indikátorrendszer elemzése, továbbá az indikátorrendszer intézményi, szolgáltatási, civil, illetve önkormányzati és fejlesztéspolitikai szintű alkalmazását mérő kutatások, hatásvizsgálatok elvégzése.
A támogatott projektek közvetlen (kedvezményezettek) és közvetett célcsoportjának vizsgálata annak érdekében, hogy kirajzolódjon a pályázók szervezeti profilja, a támogatásoknak a szervezet szakmai, területi környezetére gyakorolt hatása (kapacitás-bővülés, beágyazottság), illetve a projektek célcsoportra gyakorolt hatásának vizsgálata.
Meglévő módszertanok, gyakorlatok és jó példák elemzése, értékelése, ezek alapján szolgáltatási módszertani útmutatók és segédletek készítése (step by step, stb.), rendszerezése.

• Átfogó helyzetelemzés, "ágazati térkép" készítése a célok/eszközök, módszerek/szolgáltatások, szolgáltatási metszéspontok megjelenítésével.
• A szakterület- és ágazatközi együttműködésekben rejlő lehetőségeket szemléltető „jó gyakorlatok” gyűjtése, elemzése, rendszerezése.
• Komplex ifjúsági szolgáltatási térkép (regiszter) létrehozása, különös tekintettel a szolgáltatáshiányos területek feltárására (fejlesztéspolitikai területi tervezés elősegítése céljával).
• Szakmai-módszertani útmutatók és segédletek készítése.
• Az egészségfejlesztés és drogprevenció vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom gyűjtése és elemző áttekintése.

A drogprevenciós projekt szakmai tartalma:
A 2014-2020-as tervezési időszak univerzális drogmegelőzési fejlesztéspolitikai irányaira vonatkozó ajánlások, módszertani segédletek és tanulmányok módszertani tartalmát megalapozó nagymintás kutatás hozzávetőleg 500 osztály mintegy 10.000 fő általános, és középiskolás tanuló bevonásával. A kutatásban 6-18 éves diákok vesznek részt, akik korosztálytól függően rajzteszteket, és feleletválasztós kérdőíveket töltenek ki.

Az alapsokaságon belül a minta az alábbi regionális alcsoportokból tevődik össze:

• Közép-Magyarország,
• Közép-Dunántúl,
• Nyugat-Dunántúl,
• Dél-Dunántúl,
• Észak-Magyarország,
• Észak-Alföld,
• Dél-Alföld.

Település típusok alapján:

• budapesti,
• nagyvárosi (megyei jogú városok),
• kisvárosi,
• falusi iskolák különülnek el.

A mintavétel figyelembe veszi a középiskolai képzések belső megoszlását:

• szakiskolai,
• gimnáziumi,
• szakközépiskolai képzés.

Az egyes képzési formák mintán belüli arányát az alap- és középfokú képzésben tanulók tényleges arányai adják.

A rétegzett véletlenszerű mintavételben a rétegezési szempontok a következők:

• képzési forma,
• az iskola helyének település típusa,
• az adott intézmény fenntartójának típusa.

Az egyes képzési formákon belül, a település és a fenntartó típusai alapján rétegek képződnek, melyekből a mintavétel a következő módon történik.

1. Adatszerzés arról, hogy az egyes rétegeken belül a tanulók mekkora arányban képviseltetik magukat (a teljes sokaságon belül).
2. Annak kiszámítása, hogy ezen arányok alapján hogyan kell a mintának megoszlania az egyes rétegek között.

A minta tehát arányosan rétegzett mintavétellel alakul ki, hogy az egyes „rétegek” a mintában is a valóságban képviselt arányuk alapján jelenjenek meg. Az adott réteg elemszámának ismeretében, az ott működő iskolák átlagos létszáma alapján dől el, hogy a mintába hány intézményt kell bevonni.
Rétegezési szempontok és azok kategóriái:

1. Képzési forma:

• általános iskolai,
• szakiskolai,
• gimnáziumi, és
• szakközépiskolai képzés.

2. Iskola székhelyének település típusa

• kistelepülés (falu, község),
• (kis)város,
• nagyváros (megyeszékhely, megyei jogú város), és
• főváros.

3. Iskolafenntartó típusa:

• állam (központi költségvetés, felsőoktatási intézmény, minisztérium, megyei önkormányzat),
• települési, illetve kerületi önkormányzat,
• magán (alapítvány, valamilyen gazdasági szervezet, társaság),
• önkormányzatok, illetve kistérségek társulása által fenntartott iskola.

Elvárt eredmények közt szerepel az egészségmagatartás, és azon belül a különböző drogfogyasztási magatartási mintázatok személyiséglélektani korrelátumainak föltárása, valamint ajánlások, módszertani segédletek és tanulmányok elkészítése a 2014 – 2020-as tervezési időszak egészségfejlesztésre és drogmegelőzésre vonatkozó fejlesztéspolitikai irányok kialakításának érdekében.