Az Egészségfejlesztési és drogmegelőzési pillér tevékenységei:

• Az egészségmagatartás, és azon belül a különböző drogfogyasztási mintázatok személyiség-lélektani összefüggéseinek föltárása az iskoláskorú népesség körében, 6 különböző korcsoportban.
• A kapott kutatási eredmények, valamint a megelőző hazai és nemzetközi tapasztalatok tükrében Fejlesztéspolitikai ajánlások és Módszertani segédletek megfogalmazása a 2014 – 2020-as időszak iskolai egészségfejlesztési és drogmegelőzési programjaira vonatkozóan.

Adatfelvétel

• Hat különböző korcsoportban (1 – 3 – 5 – 7 – 9 és 11. évfolyamok) a létszámra, az iskolatípusára, a feladat ellátási helyének régiójára, a feladat ellátási helyének település típusára és az intézmény fenntartójának típusára nézve reprezentatív 500 iskolai osztály mintájából 7.642 diáktól és osztályfőnökeiktől vettünk fel adatokat. Az első osztályosok csak projektív (rajz) teszt feladatot végeztek el, a többi évfolyam diákjai kérdőívet és projektív tesztet egyaránt kitöltöttek. Valamennyi osztály osztályfőnöke a megkérdezett diákokkal kapcsolatban külön adatlapot is kitöltött. A lekérdezés megfelelt a hatályos adatvédelmi előírásoknak. Amely korcsoportoknál jogszabályi előírás miatt szükséges volt, a szülőktől beleegyező nyilatkozatot kértünk.

Adatrögzítés

• A kérdőívek adatrögzítő, illetve projektív (rajz) tesztek tesztkiértékelő munkatársai előzetes felkészítésben részesültek. A kitöltött kérdőívek adatainak számítógépes rögzítése kódutasítás alapján, Excel programban történt. A rajztesztek kiértékelését külön e célra kifejlesztett számítógépes programcsomag is segítette.

Szakirodalom feldolgozás

• A tematikus szakirodalom kutatás keretében elsősorban a „protective factors”, „risk factors”, „drug use”, „drawings”, „personality”, „health behaviour” kulcsszavak alapján 522 releváns, 1946 – 2012. november között megjelent közlemény adatait és absztraktját gyűjtöttük ki. Ezen kívül 90 vonatkozó közlemény teljes szövegét is megszereztük. Mindezek alapján készült el a kutatást megalapozó Szakirodalmi tanulmány, amely áttekintést nyújt az egészségmagatartás alakulásának legfontosabb összefüggéseiről, valamint a szerhasználatot befolyásoló védő és kockázati tényezőkről, illetve az e témakörben elvégzett kutatások szokványos eszközrendszeréről.

Kutatási terv

• Kutatási tervben rögzítettük a kutatás koncepcióját és eszközrendszerét, az adatfelvétel és adatrögzítés szakmai etikai szabályait, az adatelemzés legfontosabb matematikai statisztikai eljárásait, valamint az elvégzendő feladatok listáját és ütemezését.

Adatfeldolgozás, adatelemzés

• Az adatok feldolgozása és elemzése keretében az alapmegoszlások rögzítésén túlmenően az összes változót évfolyamonként korreláltattuk a legfontosabb szerhasználati változókkal. Elkészítettük a legfontosabb szerhasználati változókkal kapcsolatos védő és kockázati tényezők listáját, melyeket klaszteranalízisnek vetettünk alá. Ennek alapján végül 11 (6 védő és 5 kockázati) tényezőt lehetett azonosítani. A fő védő és kockázati faktorok föltárása céljából e 11 változón faktoranalíziseket, majd reziduál analízist és (évfolyamonként 10, illetve 20 klaszter készítésével) hierarchikus klaszteranalízist végeztünk. Ezt követően az évfolyamonként külön kapott klasztereket páronként összevetettük egymással. Életkoronként átívelő klaszterek hiányában, illetve nagyobb stabilitású típusok azonosítása érdekében összevontuk az 5 – 7, valamint a 9 – 11. évfolyamok adatait, majd ismételten elvégeztük a hierarchikus klaszteranalízist 20 klaszterig. A kapott közös klasztereket két szempontos, független mintás varianciaanalízissel elemeztük. Mivel az egyik szempont sehol sem szerepelt szignifikáns interakcióban, a klasztereket az összes változó szerint egy szempontos kovariancia analízissel is összevetettük. Majd egy közös, összesített szerhasználati változóra alkalmas független változókkal többszörös lineáris regressziót futtattunk a 9-11. osztályosok részmintáján, ahol 13 változóval sikerült a célváltozó varianciájának több mint 50%-át megmagyarázni. A kapott regressziós becslőfüggvényt (mely globális rizikó változónak tekinthető) képeztünk, amit az 5 – 7. évfolyamok mintáján is korreláltattunk az összes változóval.

Másodelemzés

• A másodelemzés során összehasonlító tanulmányt készítettünk saját, valamint a HBSC és ESPAD kutatások eszközrendszeréről és legfontosabb eredményeiről. Menet közben fölmerült szempontok alapján további adatfeldolgozást végeztünk, melynek eredményeképpen olyan összefüggéseket, jellemzőket sikerült föltárni, melyek akár évekre előre jelezhetik az egészségmagatartás romlásának, illetve a szerhasználat megjelenésének fokozott kockázatát. Fókuszcsoportos interjúk keretében tanulóktól, pedagógusoktól és drogprevencióban jártas szakemberektől gyűjtöttünk véleményeket az iskolai egészségfejlesztés és drogmegelőzés gyakorlatáról és az azzal kapcsolatos megítélésekről.

Adatbázis kialakítása

• Az alprojekt keretében elvégzett nagy mintás kutatás rögzített, illetve feldolgozott és elemzett adatait, valamint a program egyéb dokumentumait külön e célból kialakított, illetve programozott, kulcsszavak alapján kereshető adatbázisban összesítettük.

Fejlesztéspolitikai ajánlások

• A vonatkozó szakirodalom, különböző hazai és külföldi iskolai program tapasztalatok, valamint saját kutatási programunk eredményei alapján Fejlesztéspolitikai ajánlásokat fogalmaztunk meg az iskolai egészségfejlesztés és drogmegelőzés lehetséges jövőbeni irányaira. Módszertani okokból az 1-3, 5-7 és 9-11. évfolyamokkal kapcsolatos ajánlásokat összevontan dolgoztuk ki. Az ajánlások fő üzenete, hogy a hatékony iskolai drogmegelőzés elsősorban az egészségfejlesztés paradigmájának és módszertanának hangsúlyosabb érvényesítésétől várható.

Módszertani segédletek

• E dokumentum a Fejlesztéspolitikai ajánlásokban javasolt lehetséges program irányok megvalósulását segítő, korosztály specifikus módszertani követelményeket és megfontolásokat tartalmaz.