2007. október

Tartalomjegyzék

Dr. Kaucsek György: Munkahelyi drogmegelőzési program az USA-ban

Forrai Erzsébet – Ladányi Erika: Tanulmány a vidéki támogatott lakhatási programban részt vevő hajléktalan emberekről

Révész Magda: A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete Magyarországon – 2. rész

Kozma Judit: A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban IV. – Németország és Svédország


E lapszámunk tartalmából:

„A drog- és a túlzott alkoholfogyasztás a magyar vállalatoknak is bizonyára sokba kerül. Míg bizonyos költségnövelő hiányzások, balesetek és elkövetett hibák szembeötlőek, mások, mint pl. az alacsonyszintű munkavállalói morál és a magas megbetegedési mutatók kevésbé látványosak, hatásukban azonban nem kevésbé károsak. [...] Az Egyesült Államokban kidolgozott „Együttműködő Partnerség" (Working Partners) drogmegelőzési gyakorlatot és az azt kiegészítő „Dolgozói Segítő Programok" (Employee Assisstance Programs: EAP) rendszerét - hatásossága és rendszerezettsége alapján - érdemes hasznosítani a hazai munkahelyi drogmegelőzésben."

(Dr. Kaucsek György: Munkahelyi drogmegelőzési program az USA-ban)


„A Támogatott lakhatási program keretében hajléktalan emberek beilleszkedési támogatása című pályázati felhívást 2005. júniusában tette közzé a Hajléktalanokért Közalapítvány azzal a céllal, hogy hajléktalan emberek intézményen kívüli lakhatását segítse ún. beilleszkedési támogatás (lakhatás költségeihez való hozzájárulás) folyósításával, valamint az utógondozás személyi költségeinek támogatásával. [...] A programba összesen 880 fő jelentkezett, akik közül 862 főről van adatunk. Ezeknek az adatoknak az elemzése képezi a jelen tanulmány tárgyát."

(Forrai Erzsébet - Ladányi Erika: Tanulmány a vidéki támogatott lakhatási programban részt vevő hajléktalan emberekről)


„Különböző végzettségű munkatársak igyekeztek a nehéz helyzetükben segítséget kérő családoknak szakszerű támogatást nyújtani egy kifejlett (differenciált) szociális segítő rendszerrel még nem rendelkező országban, ahol az egyedi (egyénnek, családnak szóló) szociális támogatásokat méltányossági alapon osztogatták, vagy tartották vissza. Ahol ugyan többé-kevésbé már lehetett beszélni a valós gondokról, de a jogi szabályozás, a fennálló ellátórendszer még egyáltalán nem készült fel e létező egyéni, családi gondok orvoslására."

(Révész Magda: A gyermekvédelmi alapellátás intézménytörténete    Magyarországon - 2. rész)


„Az önkormányzatok messzemenő autonómiával bírnak a helyi szociálpolitika formálásában, a kormányhivataloktól tulajdonképpen csak direktívákat kapnak. Például a törvények általában előírják, hogy a helyi szociális szolgálatoknak biztosítaniuk kell minden állampolgár számára a «megfelelő megélhetéshez szükséges» forrásokat, de ennek mértékét a helyiek határozhatják meg (Socialstyrelsen 1988). A szociális munkásoknak más szempontból is komoly mérlegelési jogkörük van. A személyes szociális szolgálatok - az idős- és fogyatékosgondozás, a családsegítés, a gyermekjólét - a szociális munka exkluzív terepének számítanak, a szociális munkásoknak a törvények előírják a helyi szükségletek vizsgálatát, és a szolgáltatások ennek megfelelő fejlesztését."

(Kozma Judit: A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban IV. - Németország és Svédország)


Az illusztrációként szolgáló fotográfiák Bazsa Tibor Zsolt és Joó Emese alkotásai, megtekintés a fenti képre kattintva megnyíló galériában.