Nógrád Megye Önkormányzata 2005 januárjában megkereste az Ifjúságkutatási Irodát, hogy a város ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásához nyújtson komplex tanácsadói és kutatási segítséget.
Hasonlóan a Miskolci ifjúságpolitikai koncepciót előkészítő kutatáshoz, olyan eredmények születtek, melyek bemutatják a megye speciális sajátosságait, a Nógrád megyei fiatalok szokásait, attitűdjeit, és értékvilágát. A kutatás így segítséget nyújthat egy valóban átfogó ifjúságpolitikai koncepció kidolgozásához.

A kutatás a tizenéves fiatalok fogyatékossággal, fogyatékos emberekkel kapcsolatos gondolatait kívánja feltérképezni, különös tekintettel arra, hogy mit tekintenek fogyatékosságnak, hogyan észlelik az általuk fogyatékosnak tartott személyeket, milyen előítéletek, attitűdök és képzetek jelennek meg gondolatvilágukban a fogyatékos személyekkel kapcsolatban.
Külön hangsúllyal szerepel kutatásunkban az attitűd-alakítási pontok feltárása és ezek alapján a jövőbeni kutatási irányok feltérképezése. Ezen eredmények mind a civil, mind pedig a kormányzati szféra számára nélkülözhetetlen ismeretekkel szolgálhatnak.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal egy, az ifjúsági korosztály helyzetét feltáró, átfogó társadalomtudományos vizsgálatot hívott életre Ifjúság2004 néven. A 2004. évi adatfelvétel szerves folytatása a 2000-ben széleskörű kormányzati összefogás eredményeként megvalósult Ifjúság2000 című, 8000 fiatal megkérdezésével lefolytatott, reprezentatív szociológiai ifjúsági vizsgálatnak.

A kutatás célja, hogy a magyarországi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről horizontálisan és vertikálisan is képet kapjunk, továbbá hazánk statisztikai-gazdasági régióiról, a vizsgált dimenziók mentén, összehasonlító adatokkal rendelkezzünk mind a korábbi magyarországi kutatások, mind az Európai Unió vonatkozásában.

Elsősorban megvizsgáltuk, hogy kik látogatják a Művészetek Palotáját, milyen szocio-demográfiai jellemzőkkel írhatók le az egyes események látogatói. Megpróbáltuk leírni azokat a háttértényezőket, amelyek szerepet játszanak abban, hogy ellátogat valaki a Művészetek Palotája rendezvényeire.
Másrészt a Művészetek Palotájába látogatók elégedettségét és véleményét mérjük a rendezvényekről, a tapasztalatokról, a körülményekről.
A kutatás során kiemelt figyelemmel kísértük azokat, akik a Művészetek Palotájának potenciális látogatói, de valamilyen oknál fogva nem látogatják a MÜPÁ-t.

"Olyan kötetet tart a kezében a Tisztelt Olvasó, amely nemzedékekről szól. Több szem-pontból is. Először: olyan fiatal nemzedékekről, amelyek jelenleg arctalanoknak tűnnek, még nem mutatják azokat a jegyeket, amelyek minden kétséget kizárólag megkülönböztetnék őket az idősebb korcsoportoktól. Vagy talán mégis? Lehet, hogy arctalanságukat csak a most regnáló nemzedékek nem tudják dekódolni? Mivel az’újkultúra’, az ’újműveltség’ képviselői más módon gondolkodnak, más helyen fejtik ki véleményüket, vagy máshogyan aktivizálódnak, mint azok, akik előttük jártak? Egyszóval az arctalanság a generációs szakadék kiéleződését jelenti? Másodszor: Kötetünkben olyan tanulmányok olvashatók, amelyek négy kutató-generáció világlátását, megközelítését, szemléletmódját tükrözik a 21. század első évtizedének ifjúságáról, így próbálva értelmezni korunk és társadalmunk ifjúságra vetülő képét."

A MOZAIK2011 – Magyar fiatalok a Kárpát-medencében© című kutatás célja, hogy átfogó képet és friss eredményeket adjon a határon túli magyar fiatalok anyagi és kulturális erőfor-rásairól, életmódjáról és értékrendszeréről, valamint szocio-demográfiai karakteréről.
További fontos cél, hogy az egyes régiókról – a vizsgálati dimenziók mentén – összehasonlító adatokkal rendelkezzünk mind az egyes országok, mind Magyarország, mind az Európai Unió országainak vonatkozásában, illetve a MOZAIK2001 adatainak tükrében.