1999. áprilisában kezdődött el a rendszerváltozás utáni legjelentősebb ifjúságszociológiai kutatás előkészítő folyamata, amely 2000-ben új szakaszához érkezett, amikor konkrétan felállt az a kutatói team, amely a kutatás befejezéséig irányította a vizsgálat lebonyolítását. A vizsgálat alapját egy 8000 fős kérdőív képezte a 15–29 évesek körében, amely az ifjúság életének szinte minden területét részletesen elemzi, kiemelten kezelve az iskolai életutat, a munkaerő-piaci helyzetet, a kulturális fogyasztást, valamint az értékvilágot.

A Mozaik 2001 című nagymintás kutatás a határon túli régiók számára olyan alapkutatást biztosít az ott élő magyar fiatalok helyzetéről, ami alapját képezi további kutatások lebonyolításának, s hozzájárul a helyi döntéshozók, társadalomkutatók, valamint civil szervezetek munkájának segítéséhez. Komplex összehasonlítási lehetőséget kínál egyrészt az adott ország és az ott élő magyar kisebbség fiataljainak helyzetét illetően, másrészt a hazai és a szomszédos országok, illetve azok egymáshoz viszonyított kisebbségi helyzetét, körülményeit tekintve, valamint a Magyarországon és a környező országokban élő magyar fiatalok helyzetével kapcsolatban.

A Mobilitás Nemzeti Ifjúságkutató Intézet az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából, több lépcsőből álló komplex vizsgálatot készített a gyermek- és ifjúsági házak témakörében. A letölthető tanulmány a többlépcsős vizsgálat bevezető kvantitatív szakaszának lezáró dokumentuma.

Az Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a települési önkormányzatok számára játszótér fejlesztési és építési pályázat kiírását tervezte. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet által készített, több fázisból álló felmérés e pályázat megalapozását, előkészítését szolgálta.

A kutatásnak kettős célja van. Egyrészt minél teljesebb körben számba venni a roma ifjúsági szervezeteket, egy adatbázisba rendezve azokat. Másrészt szervezetszociológiai -pszichológiai kiindulópontból elemezni e szervezeteket, leírva működési jellemzőiket, tagságukat, szervezeti kultúrájukat és szervezeti kapcsolataikat.

A magyarországi televíziókban 2002 őszén új műsortípusként sugárzott valóság-showk fogadtatásáról és közönségéről szóló kutatásunk célja, hogy föltárjuk a nézők szocio-demográfiai és kulturális jellegzetességeit, a műsorokkal kapcsolatos véleménystruktúrákat, a pozitív, illetve negatív megítélések alá eső bizonyos aspektusokat és azok okait, valamint a műsorok által közvetített viselkedésmintákra vonatkozó vélekedéseket.

A vizsgálat célja, hogy feltárja a kereskedelmi televíziókban, napjainkban futó ún. kibeszélő-showk közönségének véleménystruktúráját a műsortípusról. A vizsgálat célcsoportja a gyermek korosztályba tartozó rendszeres kibeszélő-show nézők, illetve az olyan gyermekes szülők csoportja, akik maguk is és gyermekük/gyermekeik is nézői a kibeszélő-showknak.

Miskolc megyei jogú város ifjúsági referense megkereste a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetet, hogy a város ifjúságpolitikai koncepciójának kidolgozásához nyújtson komplex tanácsadói és kutatási segítséget. Az ifjúságpolitikai koncepció megalapozása hosszú munkafolyamat, amely több helyi szervezeti egység, és több szervezet közös, városfejlesztési szempontokat is figyelembe vevő kemény munkája. Ehhez a feladathoz az Intézet tudásával, infrastruktúrájával, korábbi kutatásaiból felhalmozott adataival, illetve azzal a komplex kutatással járult hozzá, amely konkrétan megalapozza a koncepció kidolgozását.

A kutatás célja az iskolások sportolással kapcsolatos véleményeinek és attitűdjeinek feltérképezése. Alapvető megválaszolandó kérdésnek tekintettük, hogy az iskoláskorú fiatalok miért, milyen tényezők hatására változtatnak sportolási szokásaikon.

Eger Megyei Jogú Város által meghirdetett közbeszerzési felhívására az Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) benyújtott pályázata részesült pozitív elbírálásban, és ezzel megbízást kapott egy egri ifjúságkutatás lebonyolítására.
Hasonlóan a Miskolci ifjúságpolitikai koncepciót előkészítő kutatáshoz, illetve „A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005” című kutatáshoz, a kutatási eredmények a város ifjúságpolitikai koncepciójának elkészítéséhez nyújthatnak segítséget.